Luke 24 (HUN) · Opened

1A hét első napján kora reggel elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített keneteket.On the first day of the week, very early in the morning, the women came to the tomb, bringing the spices they had prepared.

2A követ a sírról elhengerítve találták,They found the stone rolled away from the tomb,

3és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.but when they entered, they did not find the body of the Lord Jesus.

4Történt, hogy amikor ők ezen megdöbbentek, íme, két férfiú állt melléjük fényes öltözetben.While they were puzzling over this, suddenly two men in radiant apparel stood beside them.

5Ők pedig megrémülve arcukat a földre hajtották, azok ezt mondták nekik: „Miért keresitek a holtak között az élőt?As the women bowed their faces to the ground in terror, the two men asked them, “Why do you look for the living among the dead?

6Nincs itt, hanem feltámadott. Emlékezzetek rá, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:He is not here; He has risen! Remember how He told you while He was still in Galilee:

7Az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia.“‘The Son of Man must be delivered into the hands of sinful men, and be crucified, and on the third day rise again.’”

8Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,Then they remembered His words.

9és visszatérve a sírtól, elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.And when they returned from the tomb, they reported all these things to the Eleven and to all the others.

10Velük volt a magdalai Mária, Johanna és a Jakab anyja Mária és más asszonyok is, akik mindezt elmondták az apostoloknak.It was Mary Magdalene, Joanna, Mary the mother of James, and the other women with them who told this to the apostles.

11De az ő szavukat csak üres beszédnek tartották, és nem hittek nekik.But their words seemed like nonsense to them, and they did not believe the women.

12Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és behajolva látta, hogy csak a lepedők vannak ott. Erre elment, és magában csodálkozott a történteken.Peter, however, got up and ran to the tomb. And after bending down and seeing only the linen cloths, he went away, wondering to himself what had happened.

13Tanítványai közül ketten ugyanazon a napon egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, amelynek neve: Emmaus.That same day two of them were going to a village called Emmaus, about seven miles from Jerusalem.

14Maguk között arról beszélgettek, amik történtek.They were talking with each other about everything that had happened.

15És történt, hogy amint beszélgettek, és egymástól kérdezősködtek, maga Jézus hozzájuk szegődött, és velük együtt ment az úton.And as they talked and deliberated, Jesus Himself came up and walked along with them.

16De látásukat mintha valami akadályozta volna, nem ismerték fel őt.But their eyes were kept from recognizing Him.

17Ő pedig ezt mondta nekik: „Miről beszélgettek egymással útközben?“ Erre szomorúan megálltak.He asked them, “What are you discussing so intently as you walk along?” They stood still, with sadness on their faces.

18Megszólalt az egyik, akinek neve Kleopás, és ezt mondta neki: „Csak te vagy egyedül jövevény Jeruzsálemben, aki nem tudja, hogy mi történt ott ezekben a napokban?“One of them, named Cleopas, asked Him, “Are You the only visitor to Jerusalem who does not know the things that have happened there in recent days?”

19Ő így szólt: „Mi történt?“ Azok ezt mondták neki: „Az, ami a názáreti Jézussal történt, aki próféta volt, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten, és az egész nép előtt,“What things?” He asked. “The events involving Jesus of Nazareth,” they answered. “This man was a prophet, powerful in speech and action before God and all the people.

20és mi módon adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és megfeszítették őt.Our chief priests and rulers delivered Him up to the sentence of death, and they crucified Him.

21Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani Izraelt. De mindezek már három napja történtek.But we were hoping He was the One who would redeem Israel. And besides all this, it is the third day since these things took place.

22Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megrémített minket, akik kora reggel a sírnál voltak,Furthermore, some of our women astounded us. They were at the tomb early this morning,

23és amikor nem találták ott a testét, hazajöttek, és azt mondták, hogy angyalok jelenését látták, akik azt mondták, hogy ő él.but they did not find His body. They came and told us they had seen a vision of angels, who said that Jesus was alive.

24El is mentek néhányan, akik velünk voltak, a sírhoz, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták. Őt azonban nem látták.“Then some of our companions went to the tomb and found it just as the women had described. But Him they did not see.”

25Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, balgatagok és rest szívűek arra, hogy elhiggyétek, amiket a próféták szóltak!Then Jesus said to them, “O foolish ones, and slow of heart to believe all that the prophets have spoken!

26Hát nem ezeket kellett szenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?“Was it not necessary for the Christ to suffer these things and then to enter His glory?”

27És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban felőle megírattak.And beginning with Moses and all the Prophets, He explained to them what was written in all the Scriptures about Himself.

28Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha továbbmenne.As they approached the village where they were headed, He seemed to be going farther.

29De azok unszolták, és kérték: „Maradj velünk, mert immár beesteledik, és a nap is lehanyatlott már.“ Bement tehát, hogy velük maradjon.But they pleaded with Him, “Stay with us, for it is nearly evening and the day is almost over.” So He went in to stay with them.

30És történt, amikor leült velük, vette a kenyeret, megáldotta és megszegte, és nekik adta.While He was reclining at the table with them, He took bread, spoke a blessing and broke it, and gave it to them.

31Erre megnyílt a szemük, és felismerték őt, de ő eltűnt előlük.Then their eyes were opened and they recognized Jesus—and He disappeared from their sight.

32Ekkor ezt mondták egymásnak: „Nem melegedett-e fel szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és magyarázta nekünk az Írásokat?“They asked each other, “Were not our hearts burning within us as He spoke with us on the road and opened the Scriptures to us?”

33Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, és egybegyűlve találták a tizenegyet és azokat, akik velük voltak.And they got up that very hour and returned to Jerusalem. There they found the Eleven and those with them, gathered together

34Akik ezt mondták: „Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak.“and saying, “The Lord has indeed risen and has appeared to Simon!”

35Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték őt fel a kenyér megszegéséről.Then the two told what had happened on the road, and how they had recognized Jesus in the breaking of the bread.

36Miközben erről beszélgettek, Jézus maga megállt közöttük, és ezt mondta nekik: „Békesség néktek!“While they were describing these events, Jesus Himself stood among them and said, “Peace be with you.”

37Rémületükben és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.But they were startled and frightened, thinking they had seen a spirit.

38Ezt mondta nekik: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség szívetekben?“Why are you troubled,” Jesus asked, “and why do doubts arise in your hearts?

39Nézzétek meg kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok, mert a szellemnek nincs húsa, csontja, s amint látjátok, nekem van!“Look at My hands and My feet. It is I Myself. Touch Me and see—for a spirit does not have flesh and bones, as you see I have.”

40Ezeket mondva megmutatta nekik kezét és lábát.And when He had said this, He showed them His hands and feet.

41Amikor pedig még mindig nem hittek örömükben, és csodálkoztak, ezt mondta nekik: „Van-e valami ennivalótok?“While they were still in disbelief because of their joy and amazement, He asked them, “Do you have anything here to eat?”

42Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.So they gave Him a piece of broiled fish,

43Elvette, és előttük megette.and He took it and ate it in front of them.

44Ezután ezt mondta nekik: „Ezek azok a beszédek, amelyeket szóltam nektek, amíg veletek voltam: Be kell teljesedni mindannak, amik megírattak énfelőlem Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.“Jesus said to them, “These are the words I spoke to you while I was still with you: Everything must be fulfilled that is written about Me in the Law of Moses, the Prophets, and the Psalms.”

45Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.Then He opened their minds to understand the Scriptures.

46És ezt mondta nekik: „Így van megírva, így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon.And He told them, “This is what is written: The Christ will suffer and rise from the dead on the third day,

47És hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden népnek, Jeruzsálemtől elkezdve.and in His name repentance and forgiveness of sins will be proclaimed to all nations, beginning in Jerusalem.

48Ti vagytok ennek tanúi.You are witnesses of these things.

49És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, míg fel nem ruháztattok mennyei erővel.“And behold, I am sending the promise of My Father upon you. But remain in the city until you have been clothed with power from on high.”

50Ezután kivezette őket Betániáig, és felemelte kezét, és megáldotta őket.When Jesus had led them out as far as Bethany, He lifted up His hands and blessed them.

51És történt, hogy miközben áldotta őket, elszakadt tőlük, és felvitetett a mennybe.While He was blessing them, He left them and was carried up into heaven.

52Ők pedig imádták őt, és visszatértek nagy örömmel Jeruzsálembe.And they worshiped Him and returned to Jerusalem with great joy,

53És mindenkor a templomban voltak, dicsérve és áldva Istent. Ámen.praising God continually in the temple.

Luke 24

You’ve read Luke 24

Go Deeper

Luke 24

You’ve read Luke 24

Go Deeper